hun - porMagyarország - Portugália

Folytatódott a csoda az első félidőben

A jól sikerült 1998-as első félév miatt rég nem látott lelkesedéssel készült a magyar válogatott - és persze annak szurkolótábora - az Európa-bajnoki selejtezőkre. Pedig nem volt könnyű csoport a miénk: két nagyágyú, Románia és Portugália nemzeti csapata mellett még a hasonló erejű Szlovákia is akadályként tornyosult.

A szakadó eső ellenére szinte megtelt a Népstadion, és Bicskei Bertalan csapata egy csupaszív első félidőt produkált. Bár a portugálok láthatóan jól éltek a vizes füvön, a Hamar, Illés és Dombi vezette kontrákkal többször sikerült zavarba hozni őket.

Ennek ellenére helyzetek többnyire a magyar kapu előtt alakultak ki.

Már a 7. percben megcélozta a hálónkat Paulinho Santos, de lövése ekkor még inkább a szögletzászlóra volt veszélyes.

Az első negyedóra végén már védenie kellett Királynak: João Pinto lágy beívelésénél Sá Pinto bizony túlugrotta a hórihorgas Hrutkát, és fejese befért volna a léc alá, ha kapusunk nem tolja szögletre.

Rögtön ezután az elöl maradt Dimas került lövőhelyzetbe a tizenhatosnál, de a balról, rövid alsó sarokra leadott kísérletét Király biztosan csípte el.

A 18. percben Sá Pinto próbálkozott jobbról, mintegy 20 méterről, de csúnyán fölé bikázta a játékszert.

A 19. percben Secretário kaszálta el a balszélen kitörő Hamart, és ezért sárga lap lett a jutalma.

Öt minutummal később aztán már komoly gólhelyzetet ügyetlenkedtek el a luzitánok. Egy jó ütemű indítással João Pinto lépett ki a bal oldalon, de ahelyett, hogy kapura lőtt volna, az ötösről inkább hátrapasszolt a második hullámban érkező Figónak, és ez volt a szerencsénk: a Barcelona sztárja rosszul találta el a játékszert, ami így csúnyán a kapu mellé kanyarodott.

A 28. percben Paulinho Santos próbálkozott ismét távolról, de éles lövése Király ölében landolt.

Rögtön ezután besárgult Paulo Bento is, aki Halmaiba szállt bele a magyar térfélen.

És ezzel elérkeztünk a 32. perc eseményéhez, ami egyben a meccs fordulópontja is. Végre egy jó, lendületes támadást vezettek a mieink, amely végén Dombi adta be jobbról a labdát, Lisztes lövése megpattant egy védőn, így Vítor Baia már nem érhette volna el a jobb alsó sarokba tartó labdát - de biztos, ami biztos, Horváth Ferenc becsúszva a hálóba kotorta azt. 1-0.

A középkezdés után villámgyorsan megpróbáltak egyenlíteni a vendégek, de az ígéretes jobb oldali támadásuk végén elpasszolták a labdát. A védőink azonban egymásra vártak, így Sá Pinto visszaszerezte azt, de külsővel, 13 méterről csak a kapu fölé tudta már küldeni.

Rendeztük a sorainkat, továbbra is zárt volt a védelem, és a portugálok hiába birtokolták a játékszert többnyire a magyar térfélen, nem tudtak gólhelyzeteket kialakítani.

Sőt, a 37. percben Hrutka végezhetett el szabadrúgást balról, legalább 30 méterre a vendégkaputól. A remek lövéseiről ismert védő meg is próbálta a lehetetlent, de bombája - viszonylag veszélytelenül - a keresztléc felett zúgott el.

A 38. percben ziccert hibáztak a portugálok… Lisztestől Paulo Bento csente el a labdát a kezdőkörben, és már indította is a leshatáron, a balösszekötő helyén kilépő João Pintót, aki azonban elég gyatrán lőtt a tizenhatosról, így lapos kísérletét a leülő Király ki tudta védeni.

A 41. percben még Fehér remek lövését lehetett dicsérni - az elé tett játékszert bátran, 27 méterről rátűzte a rövid felső sarokra, de nem találta el azt.

Kifáradva, de a vezetés tudatában vonulhattak pihenőre a mieink, a portugálok pedig frusztráltan vehették tudomásul, hogy ha pontot, pláne pontokat akarnak szerezni a Népstadionban, ahhoz újítaniuk kell.

Nyomasztó vendégfölény a második félidőben

A szünetben Bicskei Bertalan lehozta Lisztes Krisztiánt, aki kissé lámpalázasan játszott, helyére a védekezőbb felfogású Dárdai Pált küldte be.

A cél egyértelmű volt: elkerülni a portugál gólt, és így megnyerni a mérkőzést. A játék képe ennek megfelelően hasonló volt az első félidőben látottakhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy egyre inkább magukra húzták a portugálokat a mieink, veszélyes ellenakcióik, megugrásaik pedig szinte már egyáltalán nem voltak.

Az 51. percben egy bedobás után Paulinho Santos elé került hátra a labda, aki a magyar térfél közepéről bátran kapura lőtt, de jócskán annak bal oldala mellé.

Két perc múlva Illés ment volna el veszélyesen, Rui Costa azonban nem engedte lendületbe jönni, és a kezdőkörben lerántotta őt. Sárga lap lett a jutalma.

Az egyre nyomasztóbb vendégfölény az 56. percben érett góllá. Figo végzett el gyorsan egy szabadrúgást, Dimast indította a bal oldalon, akinek a középre adását a hosszún érkező, Mátyust megelőző Ricardo Sá Pinto bepattintotta a léc alá. 1-1.

Az egyenlítés kissé megtörte a magyar válogatottat, hiszen a vezetés visszaszerzésének még a reménye sem látszott, a mérkőzésből pedig még több mint fél óra hátra volt.

Alig egy perccel később Paulo Bento kényszerítőzött ügyesen Rui Costával a tizenhatos előtt, a visszakapott labdát pedig 25 méterről egyenesen Király ölébe lőtte.

A 62. percben João Pinto is megpróbált túljárni a magyar hálóőr eszén - néhány csel után a kígyótérről tűzte kapura a labdát, de Király előrevetődve fogta a próbálkozást.

Aztán sokáig semmi. Próbált támadgatni a magyar csapat, de elöl alig tudtuk megtartani a játékszert, minden rossz passz pedig a portugál kontra veszélyét hordozta magában.

És a fordulat be is következett a 76. percben: egy eladott labda után Rui Costa ugratta ki a leshatáron kilépő Ricardo Sá Pintót, aki leültette a tizenhatosig kifutó kapusunkat, és könnyedén az üres hálóba gurított. 1-2.

Nagyon nehéz volt már ezután miért küzdenie az erejével teljesen elkészült magyar válogatottnak.

Bicskei Bertalan már a gól előtt kettős frissítésre szánta el magát: Fehér helyett Korsós György, Dombi helyett pedig Kovács Zoltán érkezett a pályára.

Érdemben azonban ezek a cserék sem tudtak változtatni a mérkőzés alakulásán.

A 82. percben Sá Pinto indult meg balról, jó cselekkel befelé a tizenhatosunknál, de jócskán a hosszú felső sarok fölé tüzelt.

A 84. percben aztán lezárták a meccset a vendégek. Szabadrúgáshoz jutottak mindössze 20 méterre a magyar kaputól, és ezt Rui Costa végezte el. Jobb felső sarok felé csavart lövése nem volt erős, de Király hiába ért oda, a vizes labda átcsúszott a kesztyűjei között, és a hálóban kötött ki. 1-3.

Ez volt a találkozó utolsó érdemi eseménye. A szívós, végig tudatosabb portugál válogatott csere nélkül(!) hozta le a mérkőzést, és végül fordítani tudott a második félidőben. A mieink nagyon lelkesen, eleinte hajtósan játszottak, de erejüket felőrölte a sok védekezés, és a vendégcsapat megtalálta a réseket a pajzson.

Hazai vereséggel indult tehát a 2000-es Eb selejtezője, ami a folytatásra nézve nem sok jót ígért.